Stochastic indikátor

A Stochastic az RSI és az MACD mellett a legnépszerűbb momentum indikátor. Elsősorban a rövid távon játszó tőzsdei spekulánsok körében kedvelt, mert ez a mutatószám igen gyorsan követi a piaci hangulat változását.

Az indikátor képletei mögött az a tapasztalat áll, hogy lendületesen emelkedő piacon a záróár általában a napi maximumérték körül alakul, míg a fordulópontok előtt általában csökken az árfolyamok változásának sebessége és a záróértékek is távolabb kerülnek a kereskedési sáv tetejétől. Tehát a Stochastic is a piac lendületét méri és igazak rá a momentum indikátorok általános jellemzői.

A Stochastic számításához a záróár mellett a minimum és a maximum értékekre is szükség van. Az indikátor grafikonja mindig két görbét tartalmaz, amit a nemzetközi gyakorlat alapján %K-nak és %D-nek nevezünk. Magának az indikátornak két verziója létezik: a gyors és a lassú Stochastic.

A gyors Stochastic számítási képletei:

%K_gyors = 100 * (Záróár – Lx) / (Hx – Lx), ahol

Lx az utolsó x nap legalacsonyabb minimumértéke, Hx pedig az utolsó x nap legmagasabb maximumértéke.

%D_gyors = %K_gyors y napos mozgóátlaga.

A lassú Stochastic számítási képletei:

%K_lassú = %K_gyors y napos mozgóátlaga (tehát megegyezik a %D_gyors képletével).

%D_lassú = %K_lassú z napos mozgóátlaga.

A gyakorlatban a lassú verzió terjedt el, mivel a grafikonja simább lefutású és kevesebb téves jelzést ad. A következő ábrákon jól látszik a különbség az indikátor két változata között. Az adatsorok x=14, y=3 és z=5 paraméterekkel lettek kiszámítva. A felül látható gyors Stochastic grafikonján olyan ingadozások vannak, amelyek alkalmatlanná teszik befektetési döntések meghozatalára. Lejjebb a lassú verzió már sokkal kiegyensúlyozottabb képet mutat.

Érdemes összehasonlítani a 14 napos lassú Stochastic grafikonját a RSI valamelyik példa grafikonjával. Azok is 14 napos paraméterrel lettek számítva és ugyan ezt a tőzsdei időszakot ábrázolják. A Stochastic sokkal több kereskedési szignált szolgáltat, pedig az RSI is a gyors indikátorok közé tartozik. A Stochastic esetében a lassú jelző mindössze azt jelenti, hogy kevésbé gyors, mint a gyorsnak nevezett verzió.

Az indikátor számítására a két leggyakoribb paraméterezés a már fent is alkalmazott 14 napos, illetve az x=5, y=3, z=3 beállítás. Természetesen az 5 napos beállítás csak az igen rövid időhorizontú befektetők számára lehet megfelelő. A mellékelt ábrán az 5 napos lassú Stochastic látható az eddig is vizsgált időszakban. A látvány zavarba ejtő, az indikátor látszólag egyik pillanatról a másikra átugrik a túladott tartományból a túlvettbe.

Erre a problémára a megoldás igen egyszerű, rövidebb időszakot kell ábrázolni, így a %K és a %D hullámai „széthúzódnak”. A lentebb látható két grafikon már csak öt hónapnyi adatot tartalmaz, amelyben az indikátor értékének alakulása jól követhető. Ilyen rövid adatsor figyelése viszont csak azoknak a spekulánsoknak elegendő, akik néhány napos elmozdulásokat próbálnak megfogni, de végül is a Stochastic-ot nekik találták ki.

A többi momentum indikátorhoz hasonlóan a Stochastic is többféleképpen szolgáltathat kereskedési szignált. Az első lehetőség a túladott illetve túlvett szintek figyelése. A túladott szintet hagyományosan a 20-as értéknél szoktuk meghatározni, míg a túlvett tartomány határa a 80-as érték. Tehát vételi jelzést ad az indikátor, amikor a túladott zónából visszatérve a második görbe is metszi a 20-as vonalat. (Általában a %D a második.) Ezzel szemben eladási jelzést kapunk akkor, amikor a két görbe fölülről metszi a 80-as vonalat. A mellékelt grafikonon zöld szaggatott nyilakkal jelöltem a vételi és pirossal az eladási jelzéseket.

A %K és a %D görbék metszéspontja is kereskedési szignálnak tekinthető. Amikor %K alulról metszi %D grafikonját, akkor az vételi jelzés, míg a fordított eset eladási szignálként értékelendő. (Ez megegyezik az MACD-nél leírt eljárással, ugyanis a %D görbéje gyakorlatilag egy szignálvonal.) Ez a módszer sokkal több jelzést szolgáltat, mint a túlvett illetve túladott szintek áttörése, de így a fals jelzések aránya is magasabb. Az ábrán zöld és piros nyilak mutatnak néhány eredményes pozíciónyitási és zárási pontot, míg a téves jelzésekre a március végi időszak nyújt szemléletes példát.

A divergenciák általában a momentum indikátorok legmegbízhatóbb jelzései közé tartoznak és a szakirodalom itt is javasolja használatukat. Ezzel szemben nekem az a véleményem, hogy a Stochastic olyan gyorsan átlendül a túladott tartományból a túlvettbe és onnan vissza, ami szinte teljesen értelmetlenné teszi a divergenciák keresését. Az a javaslatom, hogy ha valaki használja a Stochastic-ot a befektetési döntéseinek megalapozásához, akkor kezdetben figyelje a divergenciákat is, és később, a saját tapasztalatai alapján döntsön a módszer alkalmazásáról. (Az ROC-ról és az RSI-ről szóló anyagban vannak példák a divergenciákra, az ott leírtak a Stochastic-ra is érvényesek.)

Összefoglalás
A Stochastic az egyik legnépszerűbb momentum indikátor. Rendkívül gyorsan követi a piaci hangulat változását, ezért elsősorban a rövid időtávot átfogó technikai elemzés során jelent komoly segítséget. Számításához a záróár ismeretén kívül szükség van a napi maximum és minimum értékekre is.

Kereskedési szignálokat hasonlóan szolgáltat a Stochastic is, mint a többi momentum indikátor. A két legfontosabb módszer a túlvett és a túladott szintek figyelése illetve a %D szignálvonalként való alkalmazása.