Mozgóátlag

A mozgóátlag az egyik legszélesebb körben használt, a trendek irányának meghatározására szolgáló indikátor. Számítási módszere nagyon egyszerű: egy adott időszak tőzsdei záróárainak az átlagát kell venni. Például a 200 napos mozgó átlag aktuális értéke az elmúlt 200 nap záróárának számtani átlaga. A mozgóátlag legnagyobb előnye az, hogy kisimítja az árfolyamgrafikont, így a befektetők a rövid távú ingadozásokat kiszűrve láthatják a piaci mozgás irányát.

Az eredeti alapelv szerint, ha az árfolyam a mozgóátlag értéke fölött van, akkor emelkedik a piac, ha alatta van, akkor csökkenő trendben mozog. Tehát akkor kapunk vételi illetve eladási jelzést, amikor az árfolyamgörbe metszi a mozgóátlagot. Ezt az elvet követve túl gyakran hoznánk téves döntéseket, mivel a két görbe sokszor olyankor is keresztezi egymást, amikor nem következik be trendváltás a piacon. Ezért érdemes valamilyen módon szűrni a veszteséges befektetést okozó jelzéseket.

A vételi és az eladási jelzés szűrésére sok módszert kidolgoztak. Szerintem ezek közül az a legjobb, amikor két mozgóátlagot (például a 200 naposat és az 50 naposat) ábrázolunk.

Az indikátor vételi jelzést ad a következő két esetben:

  1. a hosszú mozgóátlag emelkedik és a rövid mozgóátlag alulról fölfelé metszi a hosszú átlagot
  2. a hosszú mozgóátlag csökkenésből emelkedésbe vált és a rövid mozgóátlag a hosszú fölött helyezkedik el

Az indikátor eladási jelzést ad, amikor:

  1. a hosszú mozgóátlag csökken és a rövid mozgóátlag fölülről lefelé metszi a hosszú átlagot
  2. a hosszú mozgóátlag emelkedésből csökkenésbe vált és a rövid mozgóátlag a hosszú alatt helyezkedik el

Az első ábrán a S&P 500 index grafikonja látható a 200-napos és az 50 napos mozgóátlaggal az 1994 és 2008 közötti időszakra. Az indikátor megbízhatóan jelezte a hosszú távú trendek változását. A vizsgált 14 éves időszakban mindössze egy téves jelzést adott. 2004 őszén eladási, majd egy kis idővel később vételi jelzést adott. (Az index záróára kék színű vonallal, az 50 napos mozgóátlag vékony fekete vonallal, a 200 napos mozgóátlag pedig vastag fekete vonallal van ábrázolva.)

Sajnos a mozgóátlag sem számít abszolút megbízható eszköznek a technikai elemzések készítése során. A második ábra a BUX index grafikonját mutatja 1994 és 2008 között a 200 napos és az 50 napos mozgóátlaggal. Azok a befektetők, akik a vizsgált időszakban szigorúan követték a vételi és eladási jelzéseket, 20500 pontnyi nyereséget könyvelhettek el, miközben az index 22000 pontot emelkedett.

Két oka van annak, hogy a 200 napos mozgóátlag mechanikus követésével nem lehetett felülteljesíteni az index hozamát. Az egyik az, hogy a 200 napos mozgóátlag későn reagál egy meredek árfolyamemelkedésre vagy zuhanásra. Például 1998-ban a korábbi csúcspontjához képest már 30%-ot esett a BUX, mire a mozgóátlag eladási jelzést adott. A másik ok az, hogy egy oldalazó-hullámzó árfolyamgrafikon esetén a mozgóátlag gyakran ad veszteséget eredményező jelzéseket. A példánkban szereplő BUX grafikonon 1998 és 2003 között volt ilyen időszak.

Egy rövidebb mozgóátlag választásával sokkal hamarabb kaphatunk vételi illetve eladási jelzést, mint a 200 napos mozgóátlag segítségével. Például a 20 napos mozgóátlag sokkal érzékenyebben reagál a rövid idő alatt bekövetkező tőzsdei árfolyamváltozásokra. Viszont az érzékenység növekedésének ára van. A rövidebb távú mozgóátlagok sokkal gyakrabban adnak téves jelzéseket. Erre jó példa a harmadik ábrán látható grafikon, ami az S&P 500 index alakulását mutatja 2004 április és 2006 július között. A grafikon 20 napos és 5 napos mozgóátlaggal lett megrajzolva. Az index értéke enyhén emelkedő trendben erősen hullámzott. Összesen 16-16 vételi illetve eladási jelzés történt. A vizsgált időszakban a mozgóátlag jelzéseinek automatikus követése 55 pont veszteséget eredményezett, pedig az index 145 pontot emelkedett.

A mozgóátlag időintervallumának meghatározásakor a befektetési stratégia a mérvadó. Ha valaki évekig meg akarja tartani a vásárolt értékpapírt, akkor a 200 napos mozgóátlagot érdemes figyelnie, míg a néhány hétben vagy hónapban gondolkodó spekuláns számára hasznosabb például a 20 napos mozgóátlag követése.

Összefoglalásul elmondható, hogy a mozgóátlag egy hatékony eszköz a tőzsdén uralkodó trend irányának meghatározásához, de önmagában alkalmazva nem elegendő. Befektetési döntés meghozatalához más elemzési eszközöket is igénybe kell venni.


Ugrás a következő elméleti anyagra  »