A momentum indikátorok általános jellemzői

A technikai elemzés eszközei általában utólag jelzik egy trendforduló bekövetkeztét. Az alakzatok vagy az árfolyam indikátorok akkor adnak eladási vagy vételi szignált, amikor a kereskedés iránya már megváltozott. Például a 200 napos mozgóátlag esetén ez gyakran hónapokkal a tetőpont – vagy a mélypont – után következik be. A tőzsdei befektetők körében természetes módon fogalmazódott meg az igény, hogy olyan mutatószámokat dolgozzanak ki, amelyek előre jelzik a trendek megváltozását. Ezért fejlesztették ki a momentum indikátorokat.

A momentum indikátorok közös jellemzője, hogy az árváltozás sebességét – vagy más szóval a piac lendületét - mérik. Az alapgondolatot a mellékelt ábra segítségével lehet a legkönnyebben megérteni. Egy aránylag szabályos tőzsdei ciklus esetén a mélypont után az árfolyamok még viszonylag kis mértékben változnak, idő kell ahhoz, hogy a piac lendületbe jöjjön. Viszont amikor már mindenkiben tudatosul, hogy emelkedő trendben vagyunk, akkor az árak emelkedésének üteme gyors, hiszen az eladók csak egyre magasabb áron hajlandóak megválni a papírjaiktól. A gyors emelkedés a piac kifulladásáig tart, a csúcspont előtt lelassul az árak növekedési üteme, majd a kereskedés iránya megfordul és – ellenkező előjellel – kezdődik minden elölről. A vizsgált tőzsdei ciklus időtartama – elvileg - nagyon széles tartományban választható meg, lehet néhány órás hosszúságú is, de több éves időtáv is meghatározható.

A momentum indikátorok képleteit és kereskedési szabályait úgy alkották meg, hogy akkor adjanak vételi jelzést, amikor csökkenő piacon mérséklődik az árak esésének üteme, illetve akkor javasoljanak eladást, amikor emelkedő trendben csökken a piac lendülete. Így valóban képesek megjósolni a trendfordulókat, de sajnos a hibás jelzések aránya is magasabb, mint az árfolyam indikátorok esetében.

A momentum indikátorok olyan időszakokban nyújtják a legjobb teljesítményt, amikor a tőzsdéken egy kicsit unalmas a hangulat, az árfolyamok pedig csendesen ingadoznak. Ezzel szemben hibás jelzések jelentkeznek akkor, amikor az árfolyamgörbe formája jelentősen eltér a szabályos hullámmozgástól. Ez a következő piaci szituációkban fordul elő a leggyakrabban:
-Az árak hosszú időn keresztül egyenletes tempóban emelkednek – vagy csökkennek.
-Egy trendszerű emelkedés vagy csökkenés közben az árak konszolidálódnak.
-A befektetők nagyon idegesek és emiatt a tőzsdei árfolyamok mozgásának iránya hirtelen változik meg.
A fenti piaci szituációkra egy-egy példát az ROC indikátorról szóló anyagban lehet látni.

Mivel a momentum indikátorok viszonylag gyakran adnak hibás jelzést, sokan próbáltak kifejleszteni olyan képletet, amelyik aránylag megbízhatóan működik. Ebből kifolyólag nagyon sok módszer áll rendelkezésre a piac lendületének vizsgálatára. Ezeket érdemes megismerni, részben azért, hogy a sajtóban vagy az interneten megjelent technikai elemzéseket értékelni tudjuk, részben pedig azért, hogy ki tudjunk választani néhányat, amelyeket a munkánk során használunk. Az a javaslatom, hogy a saját elemzéseinkben maximum két momentum indikátort figyeljünk. Ha túl sokat próbálunk meg követni, akkor az idővel zavarodottsághoz vezethet, mivel a különböző képletek különböző időpontokban fognak kereskedési szignálokat szolgáltatni.

A momentum indikátorokat elvileg bármilyen időtávú elemzésekben lehet használni, de a gyakorlatban a rövid – maximum néhány hónapra – befektető spekulánsok körében váltak népszerűvé. Ennek két oka van. Először is, ha valaki egy hosszabb - több éves időtartamú - ciklust elemezne, a momentum akár egy évvel a csúcspont előtt jelezné az emelkedő trend gyengülését, és ilyenkor még nem lenne érdemes eladni. Másodszor pedig, egy hosszú távra befektető személyt jobban zavar a hibás szignálok magas aránya, hiszen ha valaki évekig vár a megfelelő belépési pontra, akkor elvárja, hogy a befektetéseinek legalább 70-80 százalékát pozitív eredménnyel zárhassa. Ezzel szemben egy hetente több üzletet kötő spekulánsnak sok vételi jelzésre van szüksége, viszont már akkor is komoly profitot termelhet, ha a döntéseinek 55-60 százaléka bizonyul helyesnek.

A rövid távon játszó spekulánsoknak sem érdemes kizárólag momentum indikátorokra alapozni a döntéseiket. Az árfolyam vizsgálatával jelentősen csökkenthető a veszteséges üzletek aránya. Az a javaslatom, hogy a momentum jelzéseinek csak figyelmeztető szerepet szánjunk, arra használjuk őket, hogy időben felkészülhessünk a kialakuló tőzsdei szituációra. A végleges döntéssel mindig várjunk addig, amíg az árfolyamgörbe elemzése meg nem erősíti a momentumra alapozott előrejelzésünket.

Ugrás a következő elméleti anyagra  »