Mi mozgatja az árfolyamokat?

Általánosan elterjedt az a nézet, hogy ha valaki tőzsdén akar befektetni, akkor folyamatosan figyelnie kell a megjelenő politikai és gazdasági híreket, és azok alapján gyors döntéseket kell hoznia. A tőzsdei beszámolók is ebben a szellemben íródnak. A témával foglalkozó hírportálok reggelente összefoglalják a már addig megjelent információkat, illetve azt, hogy milyen gazdasági adatok fognak még megjelenni a nap további részében, és ezek alapján adnak előrejelzést. Tőzsdezárás után pedig összegzik a legfontosabb napi híreket és az ezek következtében kialakuló árfolyamváltozásokat. Pedig a sikeres tőzsdei befektetéshez nem kell folyamatosan követni az eseményeket.

Az árfolyamok többnyire valóban az előzetes várakozásoknak megfelelően mozdulnak el, de számos példa található ennek ellenkezőjére is. Az egyik ilyen eset a magyar piacon volt megfigyelhető 2008 áprilisában. A politikai helyzet meglehetősen zavaros volt: március 31.-én az MSZP és az SZDSZ között olyan mértékben kiéleződött a politikai feszültség, hogy aznap este (tőzsdezárás után) a liberális párt kilépett a koalícióból. Másnap reggel a nemzetközi piacokról is negatív hírek érkeztek: az egyik svájci nagybank, az UBS, közel 20 milliárd dolláros veszteséget jelentett be, ami miatt tőkeemelésre kényszerült. Április elsején reggel a tőzsdei előrejelzések komoly zuhanást valószínűsítettek:

"Újabb rendkívül negatív hírek érkeztek az elmúlt percekben az európai bankszektorból, a UBS 20 milliárd dolláros, a Deutsche Bank pedig újabb 2.5 milliárd dolláros leírást jelentett be, melyek rányomják majd a bélyegüket a mai magyar kereskedésre. Van nekünk egy kis kormányválságunk is, ezért a bankok biztosan újra nyomás alá kerülnek" - nyilatkozta Pusztai Péter, a Best Invest üzletkötője a Portfolio.hu-nak adott napi várakozásában.
Forrás: Portfolio.hu         2008.04.01 08:51

A budapesti börze valóban csökkenéssel nyitott, viszont nap közben – annak ellenére, hogy más jelentős hír nem érkezett - megfordult a hangulat és az index a pozitív tartományban zárt. A tőzsdei összefoglalókban a korábbi rossz hír már más megítélés alá esett:

„A UBS a tegnapi napon újabb, 19 milliárd dolláros veszteségleírást jelentett be az első negyedévre, amely a befektetőket reménnyel töltötte el azzal kapcsolatban, hogy a hitelpiaci válság nehezén már túl vagyunk. Emellett az optimista hangulatot erősítette a társaság és a Lehman Brothers tegnap bejelentett tőkeemelése, amit szintén kedvezően fogadtak a befektetők.”
Forrás: Portfólió.hu       2008.04.02.

A fenti idézetekkel nem kritizálni akarom a jó nevű gazdasági hírportált és a neki nyilatkozó szakértőket, csak be akarom mutatni, hogy nem feltétlenül a megjelenő gazdasági adatok mozgatják az árfolyamokat. A fenti események értékelése most már sokkal egyszerűbb, mint akkor volt: csak rá kell nézni a grafikonra. (Nagyon könnyű a tőzsdén utólag okosnak lenni.) A részvények 2008 első negyedévében már komoly mértékű árfolyamveszteséget szenvedtek el, időszerű volt egy korrekció. Az emelkedés március végén kezdődött és május közepéig tartott. Ebben az időszakban a piac szinte teljesen immunis volt a rossz hírekre, így az UBS valóban brutális vesztesége és a magyar kormányválság csak egy átmeneti megingást okozott.

Az sem számít kivételes esetnek, amikor a jó hír megérkezése után kerülnek lejtőre az árfolyamok. (A következő példa más vonatkozásait a trader-ekről szóló fejezetben már bemutattam.) 2008. október 3.-án az amerikai képviselőház megszavazta a bankok megsegítésére összeállított 700 milliárd dolláros állami segélycsomagot. Minden spekuláns azt gondolta, hogy ez emelkedő pályára állítja a tőzsdei árfolyamokat, mivel négy nappal korábban, amikor a segélycsomag első verzióját elutasította a kongresszus, komoly árfolyamcsökkenés következett be. Mint a mellékelt grafikonon is látszik, az előzetes várakozásokkal ellentétben a csomag elfogadását is óriási zuhanás követte.

Ebben az esetben is arról volt szó, hogy a piaci folyamatokban „benne volt” az esés. Hiába jött a jó hír, a folyamatos eladói nyomás miatt zuhanni kezdtek az árfolyamok. Az esés olyan mértékű volt, ami a tőkeáttételes pozíciók kényszerlikvidálása miatt öngerjesztő folyamattá vált. (A segélycsomagról és megszavazásának körülményeiről bővebben írtam a kommentár menüpont alatt.)

Az utóbbi tíz év legváratlanabb és legfontosabb eseménye a 2001. szeptember 11.-i USA ellenes terrortámadás volt. Érdemes megnézni ennek hatását az árfolyamokra. Az amerikai tőzsdéken felfüggesztették a kereskedést néhány napra. Amikor újraindult az adás-vétel, öt napig masszívan csökkentek a részvényárak, majd elkezdődött egy emelkedés. Novemberben magasabban mozgott az S&P 500 index értéke, mint a terrortámadás előtti napon.

A hír hatása a részvényárfolyamokra három szakaszra bontható:
-Rövidtávon (néhány nap) meredek árfolyamesést eredményezett. (Figyelemre méltó, hogy már eleve esésben volt a piac, illetve az is, hogy a csökkenő trendvonalhoz képest nem volt sokkal alacsonyabban a mélypont, mint az előző hullámvölgy alja fél évvel korábban.)
-Középtávon (néhány hónap) szinte semmilyen hatása sem volt az árakra, a grafikon visszakorrigált a trendvonalhoz. (Azoknak a cégeknek a papírjai, amelyeknek a World Trade Centerben voltak az irodáik, természetesen más pályát futottak be.) A magyarázatviszonylag egyszerű. A befektetők az első sokk elmúltával úgy gondolták, hogy az esemény nem befolyásolja a cégek nyereségtermelő képességét, így az árak beálltak arra a szintre, ahol a terrortámadás nélkül is lettek volna.
-Hosszútávon – ha közvetetten is – a terrortámadás negatívan befolyásolta a részvényárfolyamokat, hiszen a világ első számú hatalmának politikáját alapvetően meghatározta. Az azóta indított háborúk finanszírozása a gazdasági élet szereplőitől vont el forrásokat illetve a felvállalt politikai konfliktusok a nemzetközi kereskedelmet akadályozták.

A fenti példák azt bizonyítják, hogy a híreknek sokkal kisebb a hatása az árfolyamokra, mint ahogy azt a közvélemény gondolja. Ráadásul a megjelenő információk másképp hatnak a különböző tőzsdei szereplőkre. Egy trader-nek, aki néhány órás vagy napos befektetésekben gondolkodik, minden hírt le kell reagálnia, hiszen az ő időtávján mindennek komoly befolyása van. Viszont aki hónapokban vagy években gondolkodik, annak a piaci folyamatokat kell átlátnia. A hírek olvasásával csak annyi időt kell eltöltenie, hogy „képben legyen”. Szükségtelen a megjelenő információkra azonnal reagálnia, tulajdonképpen az is elegendő, ha egy hetilapból tájékozódik.

Azért a ló túloldalára sem szabad átesni. Sok helyen lehet azt olvasni, hogy egy technikai elemzőnek csak a grafikonokat kell figyelnie, nem kell a mögöttes információkkal foglalkoznia. Ez tévedés. A befektetési döntéseknél fontos szempont, hogy milyen piaci reakciókat eredményez egy-egy jelentős hír megjelenése. Ha kedvezőtlen információk nyilvánosságra kerülése után is növekednek a tőzsdei árak, akkor az az emelkedő trend erejét jelzi. Ugyanígy, ha jó hírt esés követ, akkor azt erős negatív jelzésként kell értékelnünk.

Eddig nyitva maradt a kérdés, hogy mi mozgatja a tőzsdei árfolyamokat. A tőzsdei szereplőkről szóló fejezetben részletesen írtam a különböző csoportok befektetési stratégiáiról. Rövid távon a trader-ek a legjelentősebb játékosok, akiknek a tevékenységét alapvetően meghatározzák a nyilvánosságra kerülő információk. Viszont hosszabb távon, a pénzintézetek közvetítésével, a lakossági kisbefektetők a legjelentősebb szereplők. Ha életbiztosítást kötnek, ha nyugdíjszámlára fizetnek be vagy a megtakarításaikon befektetési jegyeket vásárolnak, akkor az a pénz állampapírba, kötvénybe, részvénybe áramlik. A lakossági kisbefektetők szándékait a hírek csak közvetve befolyásolják. Például, ha valaki életbiztosítást akar kötni, akkor számára sokkal fontosabb az elérhető adókedvezmény mértéke, mint bármelyik bank negyedéves vesztesége vagy egy kormányválság. A befektetési döntései során egy kisbefektető azt mérlegeli, hogy várhatóan hogyan fog változni a jövedelmi helyzete, mikor lesz szüksége a pénzre, kell-e félretennie egy esetleges betegség idejére, fenyegeti-e a munkanélküliség veszélye, stb. Tehát a piaci hangulat változása egy rendkívül összetett folyamat és a tőzsdei árak alakulását végül is ez határozza meg. Ha folyamatosan pénz áramlik be a részvénypiacra, akkor hosszú távon emelkednek az árfolyamok, ellenkező esetben pedig csökkennek. Egy megjelenő hír csak akkor gyakorol tartós hatást az értékpapírok árfolyamára, ha megváltoztatja a tőzsdei befektetők többségének a hangulatát.

Összefoglalás
Rövid távon a tőzsdei árfolyamokat közvetlenül befolyásolják a megjelenő hírek, de ezek jelentősége sokkal kisebb, mint ahogy azt általában gondolják. Hosszabb távon szinte semmilyen hatása sincs egy-egy információnak. Néhány hónapos időtávban az árak alakulását már olyan tényezők határozzák meg, mint a befektetők anyagi helyzete, kockázatvállalási képessége vagy megtakarítási hajlandósága, illetve az ezek következtében változó piaci hangulat alakulása.

A hatékony piac elmélete  »