Diagram típusok

A tőzsdei folyamatok tanulmányozásához az adatokat grafikonokon kell ábrázolni. Amikor azokat még kézzel készítették, sok módszert használtak, mert nemcsak az adattartalom, hanem annak egyszerű felrajzolása is szempont volt. Viszont a számítógépes megjelenítés elterjedésével két típus vált általánossá, a vonalas illetve a gyertya diagram. A köztük történő választás nagyrészt ízlés kérdése, de van néhány szempont, amit a döntés előtt érdemes megfontolni.

Vonalas diagram
Az első ábrán egy vonalas diagram látható, amelyen a S&P 500 index egy heti alakulását lehet megfigyelni. Ilyen rövid időtávot szemlélve a napon belüli folyamatok is elemezhetőek, a piac minden rezdülését leköveti a görbe.

Forrás : finance.yahoo.com

A vonalas diagram fő előnye az, hogy segítségével bármilyen időtartam könnyedén ábrázolható. A második ábra a BUX index értékeit mutatja több, mint egy évtizednyi intervallumban. A kék görbét a napi záró árfolyamok adják meg.

A hosszabb időtávú grafikonokat mindig a záró árfolyammal szokták megrajzolni, mert a záróár a legfontosabb adata a napi kereskedés alakulásának. A záróár az az árfolyam, ami mellett a piaci szereplők úgy érzik, hogy viszonylag nyugodtan aludhatnak a következő napi tőzsdenyitásig. Továbbá a záróár nem tartalmazza a daytrade-esek által okozott volatilitást, és ez az ingadozás valóban lényegtelen egy hosszabb távban gondolkodó befektető számára.

Az árfolyamgrafikonok alsó részén szokás ábrázolni a forgalom nagyságát. Ennek nem a konkrét értéke a fontos, hanem a korábbi időszakhoz képesti aránya. A forgalom alakulását azért kell figyelni, mert megerősítheti az árfolyamok elemzése során levont következtetéseket.

Gyertya diagram
A gyertya diagram készítéséhez négy adatra van szükség: a nyitóárra, a maximumra, a minimumra és a záróárra. (Az eredetére utalva ezt az ábrázolási módot japán gyertya néven is szokták említeni.) A gyertya „testét” a nyitó és a záró ár közé rajzolják, míg a „kanócok” a minimum és a maximum értékig tartanak. A gyertya teste fehér, ha az ábrázolt időszakban emelkedtek az árfolyamok (pontosabban: ha a záróár magasabb a nyitóárnál), ellenkező esetben pedig fekete.

A gyertya diagram fő előnye az, hogy a napi kereskedés alakulásáról több információt szolgáltat, mint a vonalas diagram. Viszont ez a jó tulajdonsága csak addig érvényesül, amíg megelégszünk egy pár hónapos intervallum ábrázolásával. A mellékelt ábra például öt hónapnyi adatot tartalmaz. Több évnyi adatsor nem fér el a számítógép képernyőjén, ha ragaszkodunk a napi felbontáshoz. Ezt a problémát sokan úgy próbálják meg áthidalni, hogy heti vagy havi beállítással rajzolják meg a hosszú távú grafikont. Így viszont a diagram elveszíti fő előnyét, a magas információ tartalmat. Például heti beállításnál a gyertya a hétfői nyitóárat, a heti minimumot és maximumot illetve a pénteki záróárat mutatja. Szerintem ebben az esetben már jobb, ha az ember vonalas grafikont készít és öt nap záróárfolyamát jeleníti meg.

Hasonló problémákat vet fel, ha nagyon rövid időtartamot próbálunk gyertya diagrammal ábrázolni. Ebben az esetben az a megoldás, hogy órás vagy még rövidebb felbontásra állítják a grafikont rajzoló programot. Viszont nem sok értelme van 11.00 órás záróárról és rögtön utána 11.00 órás nyitóárról beszélni, ha valójában folyamatos a kereskedés a tőzsdén.

Összefoglalás
Néhány hónapnyi tőzsdei árfolyammozgást a leghatékonyabban gyertya diagrammal lehet ábrázolni, mert az a záróár mellett tartalmazza a nyitóárat, továbbá a napi minimum és maximum értékeket is. Viszont ha ennél lényegesen rövidebb vagy hosszabb időszakokat akarunk vizsgálni, akkor a vonalas diagram jobb választás a tőzsdei folyamatok megjelenítésére.

Ciklusok  »