Mi lesz a magánnyugdíjpénztárakkal?

Október 13.-án jelentette be Orbán Viktor, hogy a jövő év végéig az állam nem utalja át a magánnyugdíjpénztáraknak a munkavállalóktól levont járulékokat. Matolcsy György nyilatkozata szerint emiatt egyetlen tagot sem fog hátrány érni, de a kompenzáció módjáról egyelőre konkrét ígéret nem hangzott el.

A kormányzati megnyilvánulások alapján azért lehet sejteni az irányt. Lehetővé kívánják tenni az állami nyugdíjrendszerbe történő átlépést. Elhangzott olyan nyilatkozat, miszerint a nyugdíjpénztárak kockáztatják a tagok pénzét, és ha nem lép közbe a kormány, akkor eltűnnek a nyugdíjak. Ezzel szemben a Fidesz szerint az állami rendszerben biztonságban van az emberek pénze. A kormányfő nyugdíjvédelmi megbízottnak nevezte ki Selmeczi Gabriellát, akinek fő feladata a magánnyugdíjpénztári veszteségek feltárása illetve azon lépések összehangolása, amelyek révén a magyar emberek nyugdíja biztonságba kerül.

Az eddigiek alapján úgy tűnik a cél a nyugdíjpénztári vagyon lehető legnagyobb részének "államosítása". Ezt úgy lehet elérni, ha a tagok tömegesen lépnek vissza az állami rendszerbe, magukkal hozva az eddig felhalmozott megtakarításaikat. (Maguknak a pénztáraknak az államosítása nem szerepel a tervekben, mert akkor kártérítést kellene fizetni a pénztárak eddigi működtetőinek.)

Tehát a Fidesz kormány egy komoly spekulációs döntés elé fog állítani minket: Visszalépjünk-e az állami rendszerbe vagy sem? A választ majd valamikor jövőre kell meghoznunk, de ez elég bonyolult és fontos döntés ahhoz, hogy már most elkezdjünk gondolkodni rajta.

Először is nézzük át a magánnyugdíjpénztárak illetve az állami kassza előnyeit-hátrányait. A magánnyugdíjpénztárak befektetik a tagok pénzét (aminek természetesen van kockázata) és majd abból fizetnek nyugdíjat. Ezt az állami TB-hez képest viszonylag elaprózott struktúrában, tehát relatíve költségesen teszik. A nyugdíj értéke attól függ, hogy mennyire szerencsésen választunk pénztárat (a piaci átlaghoz képest milyen magas lesz a hozam), illetve, hogy milyen lesz a befektetői klíma (mennyi lesz a piaci átlaghozam).

Ezzel szemben az államnál azért biztos a pénzünk sorsa, mert azt azonnal az utolsó forintig elköltik (így semmi sem marad, amit a tőzsdén elbukhatnának). A TB jelenleg arra sem képes, hogy személyekre lebontva nyilvántartsa a befizetéseket és arról évente küldjön egy kimutatást. A nyugdíj mértékét az fogja meghatározni, hogy évtizedek múlva a politikai vezetés milyen mértékben szándékozik - illetve lesz képes - megadóztatni az akkor aktív korosztályt annak érdekében, hogy nekünk ellátást fizessenek.

Tanulságos a magánnyugdíjpénztárak eddigi története is:
-A rendszert 1997-ben az MSZP-SZDSZ kormány vezette be azzal, hogy a befizetések TB-kasszához képesti aránya még a következő kormány idején is növekedjen.
-A Fidesz kormány 1998-ban elhalasztotta a magánpénztárakba jutó rész emelését.
-A következő MSZP-SZDSZ kormány idején a politikai döntéshozók "rájöttek", hogy a nyugdíjpénztárak - annak ellenére, hogy komoly vagyonkezelési díjat szednek - kényelmesen állampapírba teszik a pénzt, aminek a hozama viszonylag csekély. Elképesztően rossz ütemérzékről tanúságot téve elfogadtak egy jogszabályt, ami arra kötelezte a pénztárakat, hogy 2008 vége előtt növeljék meg a részvényarányt.
-A portfóliók fel lettek töltve részvényekkel, a válság jött, az eredmény pedig egy óriási bukta lett.
-A válság következtében az államnak gondjai támadtak a kötvényértékesítésekkel, ezért az MSZP kormány (addigra az SZDSZ partvonalra állította magát) egy újabb módosítást fogadott el, miszerint - átmenetileg - a nyugdíjpénztárak mégis inkább magyar állampapírba fektessék a pénzüket. (Közben - meglehetősen piacidegen módon - állami garanciát vállaltak a majdani nyugdíj mértékére.)

Az eddigi kavarodások konszolidált viszonyoknak fognak tűnni ahhoz képest, mint ami most várható. Egyfelől a nyugdíjpénztárak túlélése a tét, másfelől a Fidesz kormány szavahihetősége, gazdaságpolitikai mozgástere és stratégiai célkitűzései. Nem lesz könnyű eligazodni az iszapbirkózás közben elhangzó pro- és kontra érvek között. Jó tanácsot nem lehet adni, most annyit lehet tenni, hogy felsorolom azokat a szempontokat, ami alapján értékelhetjük a nyilatkozatokat és majd döntést hozhatunk az átlépésről illetve maradásról:
-Befizeti-e az állam a magánpénztárakba - esetleg hozammal növelt értékben - a következő 14 hónapban visszatartandó járulékokat.
-Milyen módon fogja a kormány ösztönözni az átlépést. Mivel ezen a területen az ígéreteket csak évtizedek múlva kell beváltani, könnyen lehet, hogy a maradóknak felmutatott furkósbot mellett nagyvonalú kötelezettségvállalásokat is hallhatunk majd (amiket persze egy következő kormány bármikor érvényteleníthet.)
-Megoldja-e a TB az egyéni számlák nyilvántartását és fog-e küldeni kimutatást a befizetésekről legalább évente.
-Ha tömeges átlépések lesznek, az gazdaságtalanná teheti a magánpénztárak működését.
-A társadalom öregszik, egyre kevesebb dolgozóra jut egy nyugdíjas, ami válságba sodorhatja az állami rendszert.
-A globalizáció foka valószínűleg növekedni fog, a kormányok egyre kevésbé tehetik meg, hogy magas adókat vessenek ki, mert akkor a magasabb jövedelmű adózók egy jelentős része máshova megy alacsony kulccsal adózni.
-A pénztárak alapkezelői a hatékony piacok elmélete és a történelmi tapasztalatok alapján - átlagban - nem lesznek képesek a piaci átlaghozamnál magasabb nyereséget produkálni. (Persze az átlag jelentős különbségeket fog takarni, de az leginkább szerencse dolga, hogy az általunk választott pénztár milyen sikereket tud majd a jövőben felmutatni.)
-Valószínűleg a Kondratyev ciklus kedvezőtlen szakaszában járunk, a piaci hozamok általában nem lesznek túl fényesek.

A döntés nem lesz könnyű (azt az esetet leszámítva, ha a kormány teljesen ellehetetleníti a magánnyugdíjpénztárak működését), de egyelőre csak az a dolgunk, hogy figyeljük és értékeljük az eseményeket. Közben pedig elmerenghetünk azon is, hogy egy ilyen hosszútávú stratégiai kérdésen, mint a nyugdíjellátás ügye, miért kell a politikai elitnek - rövidtávú érdekeket szem előtt tartva - kétévente csavarnia egyet.

      Készült: 2010. október 17.