A magánnyugdíjpénztári
vagyon államosításának piaci hatásai
A kormány november 24.-én
jelentette be, hogy meg kívánja szüntetni a
magánnyugdíjpénztári rendszert. (A
korábbi tervekben „csak” a vagyon egy jelentős
részének elszipkázása szerepelt.) A lépés
meglehetősen összetett pénzpiaci hatásokat
eredményez, érdemes ezeket átnézni, ha el
akarunk igazodni a közeljövő gazdasági
folyamataiban:
0 A magánnyugdíjpénztárak
állampapírvagyona átkerül az államhoz
és bevonásra kerül. Piaci hatása semleges,
mert a kereslet és kínálat viszonyát ez a
lépés közvetlenül nem befolyásolja.
+ A bevont állampapír
állomány mértékében csökkenni
fog az államadósság, ami javíthatja az
ország megítélését.
- A nyugdíjrendszer a
fenntarthatatlanság irányába mozdul el, ami
hosszú távú kockázatokat hordoz. Nehezebb
lesz hosszú futamidejű államkötvényekkel
finanszírozni az államadósságot. (A rövid
futamidejű papírok arányának növekedése
csökkenti a stabilitást.)
+ A kisebb államadósságra
kevesebb kamatot kell fizetni. Ez az államosítást
támogató közgazdászok fő érve,
évente 100-200 milliárd forint megtakarítást
jelent.
+ A nyugdíjpénztárakhoz
át nem utalt összegek mértékében
alacsonyabb lesz a költségvetési hiány.
- A pénztárak
felhalmozott vagyonának egy részéből - a
jelenleg nyilvános tervek szerint – folyó
kiadásokat fog finanszírozni az ország vezetése.
Ezt igen rossz szemmel nézik a nemzetközi szervezetek és
a befektetők.
+ A pénztáraktól
átvett külföldi eszközöket valószínűleg
rövid úton értékesítik. Az eladási
ár forintra váltása erősíti a forintot.
(Ez nem azt jelenti, hogy forint erősödni fog, mert ez csak egy
– és valószínűleg nem is a legerősebb –
tényező a forint árfolyamát befolyásoló
piaci mozgások sorában.)
- Az állam úgy szünteti
meg a magánnyugdíjpénztárakat, hogy a
pénztárak eddigi üzemeltetőinek nem akarnak
kártérítést fizetni. Egy ilyen „húzás”
a jogállami kereteket feszegeti.
- A pénztárakat eddig
működtető pénzintézetek alighanem meg fogják
találni azokat a – valószínűleg külföldi
- jogi fórumokat, ahol a siker reményében
perelhetik be a magyar államot az őket ért kár
miatt. Ez nem csak a néhány tízmilliárd
forintnyi perérték miatt lehet jelentős. Az ügy
hosszú időre olyan témát ad a nemzetközi
gazdasági sajtónak, amelyben Magyarország rossz
színben fog feltűnni.
- A magánnyugdíjpénztári
történet alapján sok befektető – nem csak a
pénzintézeti szektorban, hanem a termelő ágazatokban
is – kiszámíthatatlan országnak fogja
tekinteni Magyarországot. Ez csökkenti az ország
növekedési lehetőségeit.
+ A kormány hatalmas összegű
forráshoz jut, amiből fedezheti az adócsökkentések
által kiesett bevételeket és bőven juthat belőle
strukturális reformok végrehajtására is.
Ez az az érv, ami miatt a politika meghozta a
magánnyugdíjpénztárakat megszüntető
döntését.
0 A pénztáraktól
átvett hazai részvények valószínűleg
hosszabb ideig állami kezelésben lesznek. Ilyen
szempontból fontos tényezőnek fog számítani
az, hogy a portfólió többségét
kitevő négy nagy cég közül háromra
különadókat vetett ki a kormány. Ez és
a piaci bizalmatlanság valószínűtlenné
teszi a gyors értékesítés lehetőségét.
(A rosszmájúak azt mondhatják majd, hogy az
állam tőzsdézik a nyugdíjmegtakarításunkkal.)
A piaci hatás ezzel együtt is semleges, gyakorlatilag
mindegy, hogy ki ül a részvénycsomagokon.
- Előfordulhat, hogy a
magánnyugdíjpénztárak
decemberben-januárban lebombázzák a hazai
részvénypiacot. A piaci logikának részben
ellentmond, mert ez a többi megtakarítási forma
értékét is csökkentené, de
„harcászati” szempontból elképzelhető
lépés. A részvénypiacon lehet a legkisebb
összegek megmozgatásával demonstrálni a
„kormányzati gazdaságpolitika által
okozott károk” mértékét.
- A döntés egyértelműen
szembe megy az uralkodó trenddel, az unióban példátlan
lépésnek számít, ezért a várható
piaci hatások eredője kiszámíthatatlan a
befektetők számára. A megnövekedett kockázati
szint miatt sok befektető a magyar papírok eladása
mellett dönthet, ami öngerjesztő folyamattá válhat,
hiszen a csökkenő árak látszólag igazolni
fogják az előzetes félelmeket. Ha ez bekövetkezik,
akkor csökkenni fognak a részvényárfolyamok,
gyengülni fog a forint és emelkedni fognak az állampapír
piaci hozamok. Akár drasztikus mértékben is!
Összefoglalva: A rövid távú
piaci hatások egészen biztosan negatívak
lesznek, ezt figyelembe kell vennünk a befektetési
döntéseink meghozásakor. A hosszú távú
hatások viszont pozitívak lesznek, ha az
adócsökkentések és más kormányzati
lépések képesek lesznek növelni a
foglalkoztatottságot, és olyan strukturális
reformok kerülnek bevezetésre, amik javítani
fogják az állami szektor hatékonyságát.
Ezzel ellentétben, ha a kormányzat nem tudja
eredményesen felhasználni a nyugdíjpénztáraktól
megszerzett vagyont, vagy a piaci környezet kedvezőtlenebb lesz
a vártnál, akkor néhány év múlva
sokkal rosszabb helyzetben leszünk, mint amilyenben most
vagyunk.
Készült: 2010. november 28.
|
|