Támadás? Menekülés!

Az utóbbi időben megszaporodtak azok a kormányzati megnyilvánulások, amelyek spekulációs támadások célpontjaként emlegetik Magyarországot (sőt Európát). Ha ez igaz lenne, akkor hamarosan megfordulnának a tőzsdei-pénzpiaci trendek, hiszen egy támadás időben erősen korlátozott folyamat és a támadó profitrealizálása önmagában is a fordulat irányába ható erőt jelent.

Sajnos minden jel arra mutat, hogy sokkal nagyobb a baj annál, mintha egy-két nagy játékos céltáblájára kerültünk volna.

A spekulációs támadásokról szóló elméleti anyagban leírtam, hogy az árfolyamok zuhanása mögött általában nem ártó szándék, hanem a piaci szereplők logikus befektetési döntései húzódnak meg. Most is erről van szó. Az utóbbi másfél év jelentős árfolyamváltozásainak racionális okai voltak: a globális befektetői hangulat hullámzása illetve a magyar gazdaságpolitika cikk-cakkjai. Ezt a következő két grafikon elemzése egyértelműen alátámasztja.

Az első ábra a BUX index alakulását és annak az S&P 500-hoz képesti relatív erejét mutatja. Az utóbbi másfél évben három trendszerű változás történt, ezek mozgatórugói egyértelműen beazonosíthatóak. 2011 augusztusának elején az egész világon zuhantak a részvényárfolyamok. Ezt mi sem úszhattuk meg, a BUX átszakította a kék egyenessel jelzett támasz szintet.

A részvénypiaci befektetők hazánkról alkotott véleménye – illetve annak változása - a relatív erő grafikonjáról olvasható le. Az Orbán kormány hivatalba lépését pozitív várakozások előzték meg, amit egy ideig a szabadságharc kihirdetése sem tudott megtörni. A kurucos nyilatkozatok, ha nem is tetszettek, választási időszakban érthetőek voltak egy populista párt politikusainak szájából. Az önkormányzati választások után viszont kiderült, hogy komolyan gondolták: szinte minden jelentősebb tőzsdei cég kapott valamilyen extra sarcot. A BUX azóta alulteljesítő, a relatív erő görbéje meredeken csökken. Az utolsó jól beazonosítható pofon a végtörlesztés bejelentése volt.

A forint árfolyama némileg más pályát járt be. A parlamenti és a helyhatósági voksolások közötti politikusi megnyilvánulások okoztak néhány napos forintgyengüléseket, de a 2010-es év alapvetően nem volt rossz. Sőt 2010 nyarától egy éven keresztül, ha kis mértékben is, de trendszerűen erősödött a forint az euróval szemben, aminek a már említett globális pénzpiaci pánik vetett véget. Egy hónapra rá pedig jött a végtörlesztés...

Tehát nagyon úgy fest, hogy szó sincs spekulációs támadásról. Akkor az ilyen politikusi nyilatkozatok egyszerű népbutításként értelmezhetőek? Sajnos valószínűleg nem.

Azt hiszem, döntéshozóink hasonló pszichikai helyzetben vannak, mint az a spekuláns, aki veszteséges pozíción ül, képtelen magának beismerni a korábbi tévedését és lezárnia pozícióját, ehelyett egyre kétségbeesettebb ügyletekkel próbálja meg visszanyerni a pénzét, közben pedig összeesküvés elméleteket gyárt a saját vesszőfutásának megmagyarázására.

Azt hiszem, döntéshozóink komolyan gondolják, hogy spekulációs támadások kereszttüzében állunk. A hibás helyzetértékelés pedig valószínűleg hibás döntésekhez fog vezetni. Jó döntések esetén is csak évek múlva kerülhetnénk lényegesen kedvezőbb helyzetbe, de egyelőre még nem látszik az irányváltoztatás szándéka sem. Továbbra is ülünk a pozíción, várjuk a csodát és közben újabb téteket teszünk a pozíció nyereségesre fordításának reményében. Vagyis továbbra is unorthodox gazdaságpolitikát követünk (pozíció), várjuk a külső gazdasági környezet javulását vagy az IMF-EU feltétel nélküli segítségét (csoda) és közben „megszerezzük a jegybank támogatását” a kormány terveinek megvalósításához (tét növelése) a gazdasági növekedés beindulásának (nyereség) reményében.

Mit tehet az egyszerű polgár egy ilyen helyzetben? Akinek elég nagy vagyona van egy diverzifikált portfólió kialakításához, az követheti a nagybefektetők példáját. Menekülés! Pontosabban a vagyon egy részét érdemes külföldi eszközökbe helyezni. Hazai pályán pedig a rövid futamidejű bankbetét, állampapír illetve a pénzpiaci alapok ajánlhatóak, mivel ezek a legrugalmasabb befektetési formák. A kitűzött célnak a biztonságnak kell lennie. A magas kockázatot kedvelők igényeit a kormány alighanem ki fogja elégíteni. Persze csak az izgalom és nem a hozam tekintetében.

      Készült: 2011. december 31.