![]() |
||||||||||||||
Nyitólap | Elemzések | Elmélet | Kommentár | Kapcsolat | ||||||||||
Tisztességesebb bankokat?!Az utóbbi hetekben számos politikus ostorozta a bankokat amiatt, hogy felemelték és magasan tartják a devizahitelek törlesztőrészleteit. Például az alábbiak egy sajtótájékoztatón hangzottak el két héttel ezelőtt: Az MSZP a devizahitelek
törlesztőrészletének csökkentésére
szólítja fel a bankokat, hiszen az elmúlt
hetekben jelentősen erősödött a forint - mondta Török
Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője hétfőn. A pénzintézeteknél kialakult gyakorlat valóban felháborító és joggal kritizálható, de a képviselő úr által elmondottak pontosításra szorulnak. A bankok a forintban folyósított és törlesztett devizahitelek esetén automatikusan érvényesítik az árfolyamváltozás hatását, így a törlesztőrészletek is a forinterősödésnek megfelelő mértékben csökkentek az utóbbi hónapokban. A törlesztőrészlet nagysága viszont nem csak a forint árfolyamától függ, hanem a bank által felszámított kamattól és egyéb díjaktól is. Ezeket a díjtételeket tavaly ősszel emelték meg a pénzintézetek, és hiába enyhült a válság, továbbra is magasan tartják azokat. A hitelszerződések alapján jogszerűek a díjemelések, de a szerződés megkötésének gyakorlata már erősen kifogásolható. Egy konkrét példa: két évvel ezelőtt felvett tíz éves autóvásárlási hitel svájci frank alapon. A frank árfolyama 156 Ft, a hitelösszeg pedig három millió forint volt. Az autókereskedő (a hitelnyújtással kapcsolatban a bank ügynökeként járt el) a fentieken kívül egyetlen információt mondott a hitelről: a törlesztőrészlet 34.000 forint lesz, de ez persze az árfolyam függvényében változhat. Csak az autóvásárlási szerződés aláírása után teszik az ügyfél elé a hitelszerződést. E szerint a bank a kamatokat és egyéb díjakat szinte bármilyen indok alapján bármikor módosíthatja. Ráadásul a szerződést olyan jogi-közgazdasági nyelvezeten fogalmazzák meg, hogy egy átlagember nem is képes teljes mértékben értelmezni azt. Nem vagyok jogász, de érzésem szerint a hitelfolyósítás módszere a „fogyasztó megtévesztése” és az „erőfölénnyel való visszaélés” kategóriájába sorolható. Ezek után nem csoda, hogy a visszafizetendő összeg nagy mértékben emelkedett. Most a frank 179 forint, ez 39.000 forintos törlesztőrészletet eredményezne. Jelenleg havonta 42.000 forintot kell fizetni, a különbség a bank kamatemelésének köszönhető. Az ingatlanvásárlási hitelek esetén még kiszolgáltatottabb az ember, mert az igénylést a gyakorlatban csak lefoglalózott lakásra lehet elindítani. A banki alkalmazottak általában „elfelejtik” előzetesen tájékoztatni az ügyfeleket arról, hogy jogilag milyen kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek a hitelszerződés folytán. A hitelszerződés pedig elég későn kerül az ügyfél elé ahhoz, hogy alá kelljen írnia, ha nem akarja elveszíteni a foglalót. Egy hosszú futamidejű, 20-30 éves ingatlanvásárlási hitelnél drasztikus hatása van a díjnöveléseknek, mert a kamatra fizetendő rész aránya nagyon magas a törlesztőrészleten belül. Például egy 30 éves, 10 millió forintos hitel törlesztőrészlete 8,5%-os kamat esetén havi 74.700 forint (30 év alatt 27 milliót kell visszafizetni), míg 10,5%-os kamat mellett 87.600 forint (30 év alatt 31,5 millió). A havonkénti 12900 forintos különbség a teljes futamidő alatt 4.644.000 forint plusz fizetési kötelezettséget jelent. Nem csoda, hogy a bankok mindent megtesznek azért, hogy ne legyen jogi korlátja a kamatemelésnek, és ha a piaci helyzet lehetővé teszi, ténylegesen emelnek is. A politikusok is
érzékelték a kialakult banki gyakorlat
visszásságait, ezért a parlament törvényt
alkotott a díjemelések „korlátozása”
érdekében. Rendkívül szerény
eredménnyel. A bankok a napokban küldték ki a
törvény miatt szükségessé vált
szerződésmódosítási leveleket. Ezekben
részletezik, hogy milyen indokokkal emelhetik meg a régi
szerződések díjait. Erre néhány Erste
Bank-os példa: A CIB Bank precízen
részletezi a működési költségeket,
például: Ezúton szeretnék gratulálni a parlamenti képviselőknek, hogy olyan „szigorú” törvényt sikerült összehozniuk, amibe mindez belefér. A bankok törekvése teljes mértékben érthető. Az a dolguk, hogy profitot termeljenek. A politikusoktól viszont azt kérdezném, hogy ha tényleg tenni akarnak valamit, akkor a szigorú hangvételű sajtótájékoztatók sora helyett nem lehetne olyan törvényeket alkotni, amelyek kiegyensúlyozottabbá teszik a bank-ügyfél kapcsolatot? Készült: 2009. július 20. |
|
Nyitólap | Elemzések | Elmélet | Kommentár | Kapcsolat | ||||||||||