A tőzsdei kereskedés – kisbefektetői szemszögből

Régebben, amikor a nyílt kikiáltásos kereskedés volt jellemző a tőzsdéken, az értékpapír piaci kereskedés nagy mértékben hasonlított a zöldségpiacok kereskedésére. Ha egy bróker részvényt akart venni adott áron és volt a parketten egy másik bróker, aki azon az árfolyamon eladni akart, akkor az adásvételről megegyeztek. (Az igaz, hogy speciális technikák segítségével ezt sokkal gyorsabban meg tudták tenni, mint ahogy a zöldséges a háziasszonnyal üzletet köt.)

10-20 évvel ezelőtt a tőzsdék átálltak az elektronikus kereskedésre. Ez a kívülállók számára valószínűleg misztikusabbá tette az értékpapír piacok működését, de valójában gyorsabb és egyszerűbb lett a rendszer.

Ha egy kisbefektető tőzsdei értékpapírt akar vásárolni, akkor telefonon vagy interneten megbízza a brókercéget a vásárlással. (Akik ritkán adnak megbízást a brókercégüknek, azok számára a telefonos módszer szerintem egyszerűbb. Felhívja az ember a brókercéget, megadja a nevét és a jelszavát, majd a megbízás adatait: milyen értékpapírt szeretne venni, mi a maximális árfolyam, hány darabot, stb.)

A brókercég rögzíti a megbízást a saját számítógépes rendszerében, onnan automatikusan átkerül a megbízás a tőzsde számítógépes rendszerébe. Ha van olyan eladási megbízás a tőzsde rendszerében, amit össze lehet párosítani a megadott vételi ajánlattal, akkor a számítógép megköti az üzletet és visszajelzést ad a brókercég számítógépének. Ez az egész egy másodperc alatt lezajlik. Ha nincs a vételi megbízással összepárosítható eladási megbízás a tőzsdei rendszerben, akkor a számítógép addig tárolja a megbízást, amíg nem érkezik egy összepárosítható eladási ajánlat, vagy vissza nem vonják a megbízást.

Az újságokban gyakran látni olyan „beszámolókat”, hogy mindenki vette (vagy tőzsdei zuhanáskor mindenki eladta) a részvényeket. Ilyen nincs. Minden tőzsdei ügylet mögött egy eladási és egy vételi megbízás van. Pontosan ugyan annyi részvényt vesznek meg a tőzsdén, mint amennyit eladnak. Ez tegnap is így volt, ma is így van és holnap is így lesz. Az egyetlen kérdés csak az, hogy ez az egyensúly holnap milyen árfolyamon fog létrejönni.

Ezen a tényen minden befektetési döntés előtt érdemes elgondolkodni. Érdemes végiggondolni, hogy milyen megfontolások vagy kényszerek alapján hozhatták meg a döntésüket azok, akik velünk ellentétesen cselekszenek. Ha megértjük mások cselekedeteinek mozgatórugóit, az nagyban hozzájárul a hosszú távon sikeres tőzsdézéshez.

Főbb értékpapír típusok  »