Fej és vállak alakzat (Head and shoulders)

A „fej és vállak” (angol megnevezéssel: „head and shoulders”) az egyik legmegbízhatóbb – trendfordulót jelző - árfolyamalakzat. Előfordulhat egy tőzsdei ciklus mélypontján és csúcspontján is.

Az első ábrán annak a „fej és vállak” alakzatnak az elméleti grafikonja látható, amelyik csökkenő trendből fordul át emelkedőbe. A piros vonal egy trendvonalként is felfogható. Vételi jelzés az a pont, ahol az árfolyamgörbe áttöri a vonalat. A kitörés érvényességének eldöntéséhez a forgalom elemzése kulcsfontosságú. Egy „rendes” emelkedő trend kialakulásához az kell, hogy új befektetők és friss pénz érkezzen a piacra. Ennek pedig a forgalom alakulásán is látszódnia kell. Tehát a „fej és vállak” alakzat esetén az áttörés akkor érvényes, ha ahhoz a korábbi időszakhoz képest kiemelkedő forgalom társul.

A második ábrán egy olyan elméleti alakzat látható, amelyik egy ciklus csúcspontján jelzi a trendfordulót. A forgalom alakulása ebben az esetben is jellegzetes. A jobb oldali „váll” emelkedő szakaszához nem társul emelkedő forgalom, mert a piacból hiányzik a vételi erő. Viszont amikor az árfolyam újra csökken és a görbe áttöri a vonalat, a forgalom rekordmagasságú vagy ahhoz közeli, mivel a befektetők egy része újabb fordulatra számít és vásárol. (Ennek a várakozásnak az az alapja, hogy ezen a szinten már többször fordult az árfolyam.) A vonal áttörése viszont egyértelmű eladási jelzés. Az áttörés ténye bizonyítja, hogy jelenleg a tőzsdén az eladói oldal az erősebb és ez valószínűleg hosszú távon is így marad.

A harmadik ábrán egy valós példa látható a „fej és vállak” alakzatra. A grafikon a S&P 500-as index alakulását mutatja 2004 és 2008 nyara között. A trendfordulót „kétfejű” fej és vállak alakzat jelzi. A pirossal jelzett vonalat 2008. januárjában kiugróan magas forgalom mellett törte át az árfolyam.

Az áttörést meredek zuhanás követte, majd amikor átmenetileg megnyugodtak a kedélyek, egy korrekciós emelkedés kezdődött. A korrekciós emelkedés csúcsán az árfolyamgörbe alulról is megérintette a piros vonalat. Az áttörés után ilyen korrekciós emelkedés gyakran előfordul, melynek során a befektetői hangulat is jól követhető szabályszerűség szerint változik.

Az áttörés általában egy rossz hír megjelenése után következik be. Ilyenkor a spekulánsokon eluralkodik a pesszimizmus, az elemzők vészforgatókönyveket hoznak nyilvánosságra. A kedélyek néhány hét után nyugodnak meg. Addigra a rossz hírek elveszítik újdonság erejüket, az elemzők egy része arról beszél, hogy a részvények fundamentálisan alulértékeltek, ezért az árfolyamok esése megáll. Ekkor kezdődik a korrekciós emelkedés. Az emelkedésnek egyetlen alapja az, hogy a tőzsdei árfolyamok lényegesen alacsonyabbak, mint a korábbi időszakban. A befektetők egy része azt gondolja, hogy túl vagyunk a nehezén és óvatos részvényvásárlásokba kezdenek.

Az óvatosság a forgalom alakulásán látszik: jóval alacsonyabb, mint az áttörés idején. Mire az árfolyamok elérik az ellenállási szintet jelentő piros vonalat, elfogy az erő a piacból. Ezen a szinten a vásárlók már nem érzik annyira olcsónak az árakat, az eladók pedig tömegével szabadulnának a korábban drágábban vett részvényeiktől.

Az ezután következő árfolyamcsökkenés általában már nem okoz napi szinten olyan látványos zuhanásokat, mint az áttörést követő meredek esés, de szinte folyamatos a lemorzsolódás. Az árfolyamok hónapokra (néha évekre) csökkenő trendbe kerülnek.

Ugrás a következő elméleti anyagra  »