Árfolyam csatornák

Csökkenő trendben trendvonalat az árfolyamgörbe fölött húzunk, emelkedő trendben pedig az árfolyamgörbe alatt. Gyakran előfordul, hogy az árfolyamgörbe csúcspontjait és mélypontjait is össze lehet kötni egy-egy párhuzamos egyenessel. Ezt a formációt árfolyamcsatornának hívjuk. (Fontos, hogy logaritmikus skálájú értéktengelyt használjunk.)

Az ábra a brazil tőzsde irányadó indexét, a BOVESPA árfolyamát mutatja 1999 és 2008 között. Két csatorna is felfedezhető a grafikonon. 2000 és 2003 között az árfolyam egy csökkenő csatornában mozgott. Ebből a csatornából 2003 tavaszán tört ki az árfolyam. Ezután az árfolyam egy meredek emelkedésű csatornába került, ahol e sorok írásakor is tartózkodik.

Az elemzés során az emelkedő csatorna alsó vonala ugyan úgy értelmezhető, mint egy emelkedő trendvonal. A fölső vonal pedig ellenállásként értelmezhető. Amikor az árfolyam eléri az emelkedő csatorna fölső vonalát, akkor általában korrekció kezdődik. Ezekben a korrekciós időszakokban a piac erőt gyűjt a további emelkedéshez.

Néha előfordul, hogy az árfolyam az emelkedő csatornából fölfelé tör ki. A kitörés után rendszerint elindul egy rendkívül dinamikus emelkedés, amit az árfolyamok összeomlása szokott követni. Az ilyen zuhanásba átforduló fölfelé kitörést az angol nyelvű szakirodalom „exhaustion rally”-nak nevezi, amit „kifulladásig tartó emelkedésnek” lehetne magyarra fordítani. Erre jó példát mutat a Nasdaq Composite index grafikonja 1989 és 2008 között.

A kilencvenes évek elejétől 1998-ig az árfolyam egy emelkedő csatornában mozgott. A csatorna meredeksége évi 18,2%-os hozamnak felel meg. Ilyen hosszú távon ez nagyon magas nyereségnek számít.

1999 elején az árfolyam fölfelé tört ki a csatornából. A következő egy évben az index értéke több, mint a duplájára nőtt. (Vagyis egy év alatt 100%-ot meghaladó hozamot lehetett bezsebelni.) Az eufória a szakértők többségére is átragadt, megpróbálták bebizonyítani, hogy a részvényárfolyamok emelkedésének reális alapja van. Az elemzésekben olyan magyarázatokat olvashattunk, hogy „az Új Gazdaságban nem érvényesek a régi törvények”. (Vagyis az interneten alapuló „új” gazdaságban már nem lesznek érvényesek a korábban megszokott közgazdasági összefüggések, a részvényárfolyamok akár az égig nőhetnek.)

Ezeknek az elemzéseknek a hatására a befektetési bankártól a háziasszonyig mindenki informatikai részvényt akart vásárolni. A tőzsdei forgalom jelentősen emelkedett, a korábbi időszakhoz képest a duplájára ugrott. Ebben az időszakban szinte minden internetes vállalat részvénye szárnyalt, a befektetők alig-alig foglalkoztak a cégek valós teljesítményével.

A tőzsdére érkező óriási mennyiségű friss pénz valóban szédületes részvényárfolyam emelkedéseket produkált, de végül érvényesültek a „régi törvények”. Az irreális növekedési ütem nem tarthatott sokáig. A gyengén teljesítő cégek részvényárfolyamai összeomlottak. A kijózanodás két és fél évig tartott. Ez alatt az időszak alatt az index értéke a csúcsponthoz képest a negyedére zuhant vissza.

Ugrás a következő elméleti anyagra  »