Általános pénzpiaci helyzetértékelés

    Készült: 2012. V. 1.       Grafikonok frissítve: 2013. I. 6.

Legutóbbi elemzésemben azt írtam, hogy valószínűleg „2011. augusztus 2. a kezdőnapja az előttünk álló gazdasági recessziónak”. Ez decemberig helyes előrejelzésnek látszott, azóta viszont jelentősen javult a befektetői klíma.

Az amerikai S&P 500 index értéke négy éves csúcson mozog. A 200 napos mozgó átlag egyértelműen emelkedő piacot jelez. A középtávú grafikont nézve egyedül a forgalom alakulása int óvatosságra: az emelkedő árfolyamokat nem kíséri növekvő befektetői aktivitás.

Vége lenne a recessziónak? Ki fogjuk nőni a 2008-as válság során megugró államadósságokat? Az Európai Központi Bank által az utóbbi hónapokban végrehajtott likviditásnövelő intézkedések, vagy a rendezett módon lezajló görög adósságátütemezés kezelhető szintre szorította le a problémákat? Az én véleményem szerint ezekre a kérdésekre a válasz: nem.

Ha az S&P 500 hosszú távú grafikonját nézzük, akkor az látszik, hogy az elmúlt hónapokban az árfolyamok valószínűleg csak azért tudtak emelkedni, mert még nem érkezett el a következő ciklikus mélypont ideje.

A német DAX index is az amerikai társához hasonló pályát futott be, de technikailag a kép kedvezőtlenebbnek látszik. A 200 napos mozgó átlag – konzervatív módon értelmezve az indikátort – még nem adott vételi jelzést. (Persze ez hamarosan megérkezik, ha folytatódik az emelkedő trend.) A forgalom Németországban is hasonlóan alakult, mint az amerikai tőzsdéken: a spekulánsok „belevesznek” az esésekbe, de emelkedő árfolyamok idején csökken az aktivitás, ami mindenképpen negatív jel.

Mi következik az eddig leírtakból? A globális gazdaság valószínűleg tovább csúszik a következő recesszió felé. A következő mélypontot a négy-öt éves ciklikussággal számolva 2013-2014-re várom.

A budapesti börze lényegesen rosszabb teljesítményt mutatott az idei évben, mint a fent elemzett vezető tőzsdék. Az árfolyamok még megközelíteni sem tudták a tavaly augusztusi szintjüket. A napi forgalom is igen alacsony szinten mozog, ami tovább erősíti a pesszimista képet.

A relatív erő grafikonja világosan mutatja, hogy az utóbbi másfél évben a BUX milyen mértékben volt alulteljesítő az S&P 500-al szemben. A hazai vállalatok megítélését a nemzetközi viharokon kívül az unorthodox gazdaságpolitika is folyamatosan rombolta. A magyar eszközök árazása olyan nyomott szintre süllyedt, ami az utóbbi hét évben csak a 2008-as válság legsötétebb időszakára volt jellemző.

A globális recesszió – ha tényleg bekövetkezik – a magyar gazdaságra is súlyos csapást fog mérni, de a kilátások erősen függnek attól is, hogy mire „spekulál” a kormány. A Fidesz vezetői alapvetően két gazdaságpolitikai stratégia közül választhatnak:

• Optimistán azt feltételezhetik, hogy a nemzetközi gazdaság már túljutott a mélyponton, közeleg a növekedés, az államadósság külső segítség nélkül is csökkenthető lesz. Ebben az esetben nem lenne szükség IMF hitelre. Az állam képes lenne a piacról finanszírozni magát, és megfizetni az IMF védőháló elmaradása miatt kialakuló kamatfelárat. A Fidesznek nem kellene szembefordulnia a saját korábbi retorikájával.
  Ez egy igen kockázatos alternatíva, mert ha mégis kitörne egy globális pénzpiaci válság, az a magyar államot csődközeli helyzetbe lökné. (Politikai kockázat is van: az állami fizetésképtelenség közvetlen veszélye a belpolitikai erőviszonyokat is drasztikusan átrendezhetné.)
• Törekedhetnének biztonságra, ehhez az IMF-fel egy hitelmegállapodást kellene kötni. A hitelhez társuló feltételek elfogadása miatt a Fidesz valószínűleg elveszítené támogatóinak egy részét, de makrogazdasági szempontból mindenképpen előnyös lenne a megállapodás. Az állampapírok után fizetendő kamat lényegesen csökkenhetne, egy globális krízis esetén pedig a túlélést jelenthetné az IMF hitel.

Nem tudom, hogy a Fidesz vezetői melyik utat fogják választani, de az elmúlt két évben többször bizonyították „kockázatvállalási hajlandóságukat”. Attól tartok, most sem a biztonságos stratégiát kívánják követni.

Magyar részvényt akkor lenne érdemes vásárolni, ha a globális befektetői hangulat javulására számítanánk és a Fidesz-kormány megegyezne végre az EU-IMF párossal. Mivel én mindkét feltétel teljesülésével kapcsolatosan pesszimista vagyok, a befektetési célpont kiválasztásához ugyan azokat a szempontokat javaslom, mint fél évvel ezelőtt:

A magyar részvényeket kerülni kell. Rövid futamidejű bankbetétben vagy állampapírban érdemes gondolkodni, mert hazai terepen ezek a legbiztonságosabb instrumentumok. Nagyobb vagyon esetén pedig megfontolandó külföldi eszközbe is fektetni.

A weblap készítői semmilyen felelősséget nem vállalnak ezen elemzés alapján hozott – esetleg veszteséggel járó – befektetési döntésekért.
Rendkívül kockázatos pusztán a technikai elemzés alapján befektetni a tőzsdén. A végleges döntést mindenkinek csak saját befektetési stratégiája figyelembevételével, a fundamentumok vizsgálata után szabad meghoznia.