A tőzsdén a befektetők soha sem lehetnek biztosak abban hogy emelkedés vagy csökkenés lesz-e a közeljövőben, de most az átlagosnál is nagyobb a bizonytalanság. Az elemzőkkel szemben az az elvárás, hogy alakítsanak ki egy határozott véleményt a piaci árak jövőbeli változásával kapcsolatban, ami alapja lehet a döntéshozatalnak. Sajnos azt kell mondanom, hogy ebben a helyzetben felelőtlenség lenne határozott előrejelzést adni. Súlyos érvek szólnak az emelkedés és a csökkenés valószínűsége mellett is. Most annyit lehet tenni, hogy felsorolom ezeket.

A BUX hosszútávú grafikonja október közepén törte át az emelkedő csatorna alsó trendvonalát, ami természetesen nagyon negatív jelzés. Évtizedes trendvonal áttörése a befektetők várakozásainak alapvető megváltozását jelzi, amit a piac több hónap vagy év alatt tud lereagálni, nem pedig néhány hét alatt.

Ugyanakkor jól látszik egy ciklusosság az árfolyamgörbén: a nagy visszaesések 4-5 évente követik egymást, az utolsó mélypont 2003 tavaszán volt, tehát ideje volna egy emelkedésnek. Ez pozitív. Az is az emelkedés irányába mutat, hogy az utóbbi idők korrekciójával együtt is az index a csúcspontjához képest értékének kevesebb, mint a felén áll. Tehát a befektetők már beáraztak egy komoly recessziót, ha nem romlik tovább a helyzet, indokolatlan az árak további esése.

Az újságok olvasása közben azt sem érdemes elfelejteni, hogy a korábbi mélypontok idején is világvége hangulat uralkodott. 1994-ben, a mexikói pezo-válság alatt is a forintot tartották az egyik legsebezhetőbb valutának. 1998-ban az orosz válság idején az energiaellátásunk összeomlását és az exportra termelő vállalataink csődjét jövendölték. A 2001-2003-as időszakban a World Trade Center elleni terrortámadás után jósoltak politikai világvégét, az Enron csődje miatt pedig a nyugati üzleti modell bukását emlegették. Szerintem ez a mostani válság – globális hatását tekintve – súlyosabb bármelyik itt felsoroltnál, de 50%-nál jóval magasabb a valószínűsége annak, hogy további komoly károk nélkül meg fog oldódni és rendeződnek a piaci viszonyok.

A relatív erő vizsgálata is vegyes eredményt hoz. A grafikonon a zöld és a kék görbe egymással párhuzamosan fut hosszú évek óta. Ez azt jelenti, hogy a BUX és a S&P 500-as index mindig azonos irányú trendben mozog, de a pesti index nagyobb mértékű elmozdulásokat produkál. Ha emelkednek az árak a nagyvilágban, mi az átlagnál többet nyerünk, ha zuhannak az árak, akkor pedig többet veszítünk.

A relatív erő október közepén esett ki a csökkenő csatornából, ami a befektetők túlzott pesszimizmusára utal, és alapvetően negatív jel. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy ha csökken a depresszió a világ tőzsdéin, és a külföldi portfóliómenedzserek képesek lesznek reális szemmel nézni a valós gazdasági problémáinkat, akkor csökkenni fog az eladói nyomás, ami majd alapja lehet egy kiegyensúlyozott növekedésnek.

Aki folyamatosan figyelte a piacot, az többször is úgy érezhette, hogy vége a válságnak és elkezdődött egy szédületes szárnyalás. És valóban történelmi rekordok dőltek meg a napi nyereségek tekintetében. A grafikon vizsgálata egy kicsit árnyalja a képet. Az árfolyamok napi szintű változását gyertyadiagrammon lehet a legjobban követni. Jól látszik, hogy az október végi illetve a november végi rali egyelőre nem volt nagyobb egy normális medvepiaci korrekciónál. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem következett be a cikk elején említett – már időszerűvé vált - hosszútávú trendforduló, csak azt, hogy ezek az emelkedések még nem bizonyítanak semmit. Az árfolyamok bármilyen irányba képesek akár 20-30 százalékot is változni néhány nap alatt.

Azt is meg kell jegyezni, hogy a világ szinte minden tőzsdeindexének grafikonja ugyan ezt a képet mutatja, tehát a hazai híreknek semmi hatásuk sincs az árak alakulására. Budapesten is akkor fog elkezdődni egy komolyabb emelkedés, ha a világgazdasági problémák valamilyen szinten nyugvópontra jutnak.

Ajánlás: kivárás.