Részvénypiaci összefoglaló

    Készült: 2008. IX. 20.       Utolsó módosítás: 2008. IX. 28.

Szeptember közepén világszerte óriási zuhanásokat produkáltak a tőzsdei árfolyamok. Az árak néhány nap alatt változtak annyit, amennyit egy konszolidáltabb időszakban hónapok alatt szoktak. Szeptember 18. volt a fordulópont. Az ázsiai tőzsdék a nyitás után kialakult öt-hat százalékos esésüket általában ledolgozták és az előző napi szint közelében tudtak zárni a nap végén. Európában végig az előző szint körül ingadoztak az indexek, az amerikai tőzsdék viszont komoly nyereséget könyvelhettek el zárásig. Szeptember 19.-én már világszerte szárnyaltak a részvényárfolyamok.

A hosszabb távra befektetők számára egyelőre nyitott kérdés, hogy a szeptember közepe óta tartó bizonytalan emelkedés csak egy újabb korrekciót jelent-e a tavaly nyáron elkezdődött csökkenő trendben vagy elkezdődik végre egy tartósabb emelkedés. Ezt sajnos csak néhány hónap múlva lehet egyértelműen eldönteni, mindkét lehetőség mellet szólnak pro és kontra érvek.

Véleményem szerint hamarosan el kell indulnia egy komolyabb emelkedő trendnek. Az utóbbi húsz évben majdnem szabályos időközönként követték egymást a tőzsdei mélypontok: 1987, 1990, 1994, 1998, 2003, ?... (Ezzel kapcsolatban a ciklusokról szóló elméleti anyagban bővebben is írtam.) Jól látható a ciklusok hosszának növekedése, először három év, majd többször stabilan négy év, majd az utolsó mélypont 2003-ban négy és fél évre követte az előzőt. Eddig öt és fél év telt el 2003 tavasza óta, amikor az utolsó mélypont volt, tehát – a ciklusok hosszának növekedésével együtt is - már „ideje volna” emelkedő trendbe kerülni.

A másik érv a medvepiac kifulladása mellett az, hogy már több mint egy éve változatlanul a jelzálogpiaci válsággal és az energiaárak emelkedésével magyarázzák a részvényárfolyamok zuhanását. Ez már lerágott csont. Azok a befektetők, akik emiatt adják el a részvényeiket, lassan kifogynak a készletből és a piacok egy normális működési módra térhetnek át.

A harmadik érv a részvények óvatos vásárlása mellett az, hogy több jelentős tőzsdeindex is fontos támaszhoz érkezett, amiket kis híján át is törtek szeptember 18.-án, de másnap visszapattantak ezekről. Az előző két pontban leírtak miatt úgy gondolom, hogy ezek a támaszok meg fogják tartani az árfolyamokat.

A legsúlyosabb – és nagyon komolyan mérlegelendő – ellenérv az, hogy aki most vesz részvényt, az szembemegy az aktuális hosszútávú trenddel. Ez mindig jelentős kockázattal jár.

Egy ilyen helyzetben két befektetési stratégia követhető. Az egyik szerint továbbra is kivárunk, amíg elegendő bizonyíték nem gyűlik össze az emelkedő trend kialakulására, például a 200 napos mozgóátlag vételi jelzést nem ad. (Erre akkor is kell várni egy-két hónapot, ha tényleg most van a trendforduló, hiszen az árfolyam indikátorok utólag jeleznek.) Ha várunk a részvényvásárlással, akkor lemaradhatunk az emelkedés kezdetéről, viszont nyugodtan aludhatunk, mert nincs veszélyben a pénzünk.

A másik stratégia az óvatos részvényvásárlás lehet. Az a javaslatom, hogy a részvényvásárlásra szánt vagyonunk maximum 30%-án vegyünk most részvényt és minimum egy éves időtávra tervezzük a befektetést. Olyan részvényt kell kiválasztani, aminek a fundamentumai rendben vannak. Stop loss szintet most nem javaslok, szerintem bele kell ülni a pozícióba. Ha a pánik miatt lesz is további esés, és tényleg egy stabil vállalat részvényeiből vásárolunk, akkor a besszhangulat elmúltával valószínűleg gyorsan vissza fog emelkedni az árfolyam.

Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy a két lehetőség közül melyik felel meg leginkább a vérmérsékletének és a befektetési stratégiájának.

A weblap készítői semmilyen felelősséget nem vállalnak ezen elemzés alapján hozott – esetleg veszteséggel járó – befektetési döntésekért.
Rendkívül kockázatos pusztán a technikai elemzés alapján befektetni a tőzsdén. A végleges döntést mindenkinek csak saját befektetési stratégiája figyelembevételével, a fundamentumok vizsgálata után szabad meghoznia.